A zene mindig is jelen volt az életemben: anyám elmondása szerint előbb énekeltem, mint beszéltem. Hegedű azonban csak 7 évesen került a kezembe, és egészen az érettségiig nem tudtam eldönteni, hogy mihez kezdjek a tálentummal.

Dr. Skultéty Antalné, Erzsi néni tanácsára végeztem egyszerre a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium osztályait és a Weiner Konzi zenei képzését. Ma úgy gondolom, ez a gimnázium adta az egyik pillért ahhoz, hogy 2014-ben summa cum laude minősítéssel doktoráltam a Zeneakadémián. Diplomámat Kertész István osztályában szereztem, és még egyetemi éveim alatt elkezdtem dolgozni budapesti együttesekben. A Dohnányi Zenekar, a Danubia Zenekar, az Erdődy Kamarazenekar, és némi szóló-, illetve kamarazenei tapasztalat után kerültem be az “álomegyüttesbe”, ahol 2008 óta muzsikálok. A Budapesti Fesztiválzenekar művészeként megfordultam a világ számos országában, neves koncerttermeiben, és annyi csodás élményt gyűjtöttem, hogy felsorolni is lehetetlen.

Itt ismertem meg kollégáimat, akikkel sok év zenekari muzsikálás után 2022-ben megalapítottuk a Barcarola Kvartettet. Kostyál Péterrel kvartetten kívül is muzsikálunk: 2021-ben együtt megnyertük a Végh Sándor Versenyt, és ki tudja, milyen projektek várnak még ránk?

Két kisgyermek szaladgál körülöttem, tehát minden szép jelen van az életemben, amiért hálás lehetek.

„Nagyon kreatív légkörben zajlanak a próbáink, ezért a zene szinte a kezeink között születik meg. Ez művészként nagyon sokat ad nekünk, mert így mi is benne vagyunk az elhangzó zeneművekben. Azt hiszem, ezt a közönség is megérzi a koncertjeinken, és így a zenehallgatónak egy igazán hiteles élményt tudunk átadni.”